, (ki-szakad) ösz. önh. Szoros ért. mondják szövetekről, vagy fonott, vagy rostos testekről, melyek részei vagy rétegei egymástól elválnak. Kiszakad a tüskébe, szegbe akadt ruha. A könyvből néhány levél kiszakadt. Átv. ért. mondják emberről, ki hazájától, szülőhelyétől távozva kölföldre megy letelepedni. A székelyek közől sok család kiszakadt a szomszéd Moldovába. V. ö. SZAKAD.