, KISÉRĚL, (kés-e-er-ěl) áth. m. kísérel-t, v. kísérlětt, htm. ~ni, v. kísérleni. 1) Valaminek tulajdonságait bizonyos úton módon vizsgálja. Különösen, midőn valamit bizonyos állapotba és körülményekbe helyez, hogy ez által megtudja, miféle változások történnek rajta, miféle tüneményeket mutat elé. Valamely testet vegytanilag kisérleni. 2) l. KÍSÉRT. 2) és 3) Oly alkatú, mint a régies ,kérel.