, (király-ság) fn. tt. királyság-ot, harm. szr. ~a. 1) Bizonyos király hatalma alatt levő ország v. tartományok öszvege. Magyar királyság vagy magyarországi királyság. Nagy britanniai királyság.
"Elámúla az királyság,
Megréműle mind az ország."
Katalin verses legendája.
2) Királyi méltóság, és hatalom teljes kiterjedésében véve. Valakit királyságra emelni, királyságától megfosztani. 3) Átv. ért. pünkösti királyság játék neme, pünköst innepén, midőn a gyermekek maguk közől királyt választanak, s fejére koszorút téve csoportosan házról házra kísérik; mely szertartás minthogy csak egy napig tart, innen alkalmazott értelemben pünkösti királyság-nak mondunk oly hatalmat, mely csak színre, és ideig óráig való. Megemlítendő itt, mint egykor népszokás, a csepregi (Sopron vm.). pünkösti király, azaz a pünköst innepeken tartatni szokott lófuttatásban legderekabb versenyző legény, ki régi helyszokás szerént bizonyos kiváltságokkal birt a többi legénység fölött.