, (ki-puhatol) ösz. áth. Szoros ért. valamit tapogatódzás, nyomkodás által kifürkész, kikeres, kikutat. Szélesb átv. ért. akármily módon, pl. kérdezősködve, kémkedve, leskelődve, ész által vizsgálódva stb. kitud, kivizsgál, kiokoskodik valamit. Kipuhatolni a tolvajok tanyáját. Kipuhatolni valamely gyilkosság körülményeit, részvevő személyeit. Valamely régi eseménynek valódi mibenlétét eredeti oklevelek nyomán kipuhatolni. V. ö. PUHATOL.