, (ki-puskáz) ösz. áth. 1) A lőszereket, úgymint lőport, szatymát, golyót puskából kilődözni. 2) Átv. ért. visszatérő névmással am. valamely vitás beszédben (szóval vagy irásban) minden érveit, indokait úgy adta elé, hogy többé ellenfelének nem tud mit válaszolni. 3) Aljasabb beszédmódban: kipuskázta magát, mondják oly férfiről, ki nemi erejét fogytig elvesztegette. 4) Szintén átv. ért. kipuskázni valamit a többi közől am. a hitványabbakat a jók közől kihányni, kivetni, pl. holmi ócska, rozzant eszközöket, szerszámokat kipuskázni a sokkal czélszerübb újak közől.