, (ki-olvas) ösz. áth. 1) Könyvből vagy kéziratból bizonyos mondatot, czikket, szavakat stb. olvasva kivon. A szentirásból a legjelesebb erkölcsi mondatokat kiolvasni. 2) Valamely könyvet vagy kéziratot végig olvas, s mintegy kitanúl. Ezen ember egész könyvtárt olvasott ki. 3) Átv. ért. valakinek arczvonásaiból valamit gyanít, vagy észrevesz. Ezen fiúból nem sok jót olvastam ki. 4) Átv. ért. bizonyos babonás szavak elmondása által eléidéz, kihí vagy kihajt valamit. Kiolvasni likából a sárkányt. Kiolvasni a disznóból a nyüveket, a lóból a rozsférgeket. 5) Midőn a derékszó értelme: számlál, am. valamit számlálva kioszt, kiad. Kiolvasni a napszámosoknak járó díjt. V. ö. OLVAS.