, fn. tt. kintornát. Igen hasonlít az olasz chitarra, franczia guitare v. guitarre, hellén cithara szókhoz, s alkalmasint ezek valamelyikéből módosult. Már a Góry-codexben olvassuk: "És mind annép örül, és vigad vala, asszonyi állatokkal, és szűzekkel, ifiakkal és vénökkel, orgona szóval, kintornával, és mind egyéb vigasztaló állatokkal, dicsérvén az úristent". Régi magy. Nyelveml. IV. kötet. 61. lap. Régi lantféle húros zeneszer, melyet ujjakkal pengetnek. Egyébiránt ezen név általános jelentésü, s tréfásan mondják minden húros, és tekerő zeneszerről, különösen a házaló zenészek sípládájáról.