v. ~MOZDUL, (ki-mozdúl) ösz. önh. 1) Mozdúlva, azaz magát mozgó állapotba téve kimegy, kiindúl. A seregek kimozdulnak a várból. Földrengéskor a bútorok kimozdúltak helyeikből. 2) Rendes helyzetéből kicsuklik, kimenűl. Kimozdúlt bokában a lába. Kimozdúlt a kút tágas. Nagy förgetegben kimozdulnak töveikből a fák. V. ö. MOZDÚL.