, (ki-mász) ösz. önh. Szoros ért. mászva kimegy valahonnan és valahova. A teknősbékák kimásznak a víz szélére. A csiga héjából kimász. Szélesb ért. mászó állat módjára négykézláb, vagy lábait szétterpesztve, s hason csúszva kimegy. A még járni nem tudó csecsemő kimász a szobából. A beteg nagy nehezen mászott ki az ágyból. V. ö. MÁSZ.