, (ki-kefél) ösz. áth. Valaminek szennyét, mocskát, porát stb. kefével kitisztítja. Kikefélni a poros öltönyt, a sáros csizmát. Kikefélni a megvakart lovat. Kikefélni a viaszos padlózatot. Átv. tréfás ért. valakinek farát, hátát, poros ruha gyanánt, megveri. Jól kikefélték ő kelmét a falu házánál. V. ö. KEFE, KEFÉL.