, ki-költözik, ösz. k. Általán mondják emberekről, s más állatokról, midőn szokott lakhelyeikből, tanyájokból kikelve elmennek, kivándorolnak. A városból kiköltözni valamely házból, szállásról. Kiköltözni az ősök hazájából. Messze idegen földre kiköltözni. A vándor madarak őszszel kiköltöznek más tartományokba. V. ö. KÖLTÖZIK.