, (ki-hatol) ösz. önh. Hatolva, azaz folytonos, ismételt erővel, iparkodással, mozgalommal bizonyos akadályok, ellenszegülések közől kitör, kinyomúl, kimenekűl; máskép: kivergődik, kivánczorog, s némileg: kilábol. Kihatolni a mindenütt résen álló ellenség sokasága közől. Kihatolni a tengeri vészből, a jegek közől.