, (ki-farol) ösz. önh. Tulajd. ért. baromról mondják, midőn szokott, rendes állásából farát kifelé forditva mozdúl. Kifarol a ló a rúd mellől. Átv. ért. kifarol a kocsi, vagy szán, midőn menés közben hátulja az útvágásból kicsúszik, kimozdúl. A síkos dombon kifarolt a szekér. A rudatlan szánok könnyen kifarolnak. V. ö FAROL.