, (ki-éget) ösz. áth. 1) Valamit tűz által olyanná fejt ki, olyanná teszen vagy alakít, mint természete vagy czélja hozza magával. Kiégetni az érczeket. Kiégetni a téglát, mészkövet, szenet. 2) Tűz által elront, kisüt, kilikaszt valamit. Az égő pipával kiégette a ruhát. Kiégetni tüzes vassal valakinek szemét. V. ö. ÉGET.