, KINOS, (kín-os) mn. tt. kínos-t v. ~at, tb. ~ak. Kínnal járó, kínt okozó. Kínos vallatások. Kínos büntetés, halál. Kínos fájdalmak, szakgatások. Kínos műtét alá vetni magát. Néha szelidebb értelemben am. vesződséges, bajos. Kínos utazás. Kínos a szegény ember élete. Kínos dolog a sűrű jégzaj között átvergődni. V. ö. KÍN.