, (ki-nincs) ösz. fn. tt. kinincs-~t. A kétfalkások seregébe, és tízhímesek rendébe tartozó növénynem; bokrétája egyszirmu, tojáskerek, homorú a vitorla helyén; szárnyai és csónakja nincsenek; hímszálai tövön mind összenőttek. Hüvelye két magvu, görbe. (Amorpha). Cserjés kinincs. (A. fruticulosa). A hellen név annyit tesz, mint: képetlen, minek képe nincs; tehát innen is húzathatott össze: képnincs, kénincs, kinincs.