, KINOZ, (kín-oz) áth. m. kínoz-tam, ~tál, ~ott, v. kínzott, par. ~z, htn. ~ni v. kínzani. 1) Szoros ért. valakinek testét, különösen tagjait gyötri. Tüzes vassal, forró vízzel, csigával, kerékkel, csípővasakkal kínozni a vádlottat. 2) Szélesb ért. testet vagy lelket megrázkodtató szenvedésekkel illet. Erős munkával kínozni a cselédeket. Veréssel, koplalással, börtönnel kínozni valakit. Szüntelen ijesztéssel, fenyegetéssel kínozni. Testét nyavalya, lelkét gonosz öntudat kínozza. 3) Szelídebb ért. bajt, vesződséget okoz. Kérlek, gyerekek, ne kínozzatok. V. ö. KÍN.