, KIMÉLETI, (kéj-me-el-et-i) mn. tt. kíméleti-t, tb. ~ek. Kíméletre vonatkozó, magában kíméletet foglaló. Kiméleti napok, melyek váltótörvényben azon nehány napok, melyek részént a bemutató kedveért, ha netalán a fizetési bemutatást pontban a lejáratkor nem teljesitné vagy nem teljesíthetné, részint a fizető könnyebbségére, a váltó bemutatása végett megengedtetnek, pl. a régi osztrák váltótörvényben ez három nap volt, a hamburgiban pedig épen 12 nap. Az új német váltórendszabályban azon körülmény, hogy a lejárat napján túl még a második köznapig lehet a váltóóvással várni, valóságos kiméleti napokat rejt magában.