, (ki-jelěnt) ösz. áth. 1) Valamit bizonyos jel által másoknak tudtára ad, különösen szóval kinyilatkoztat. Szándékát, véleményét levélben, élőszóval kijelenti. A nemtetszést orrfintoritással, fejcsóválva, gúnymosolylyal kijelenti. 2) Valamely titkos, rejtélyes dolgot felvilágosít, s másokkal közöl, különösen, Istenre, és vallásra vonatkozó ismereteket, tanokat hirdet ki. A keresztény embernek hinnie kell, amit Krisztus Urunk kijelentett, és az Apostolok hirdettek. V. ö. JELĚNT.