, (ki-fejtődik) ösz. belsz. Önmagára visszaható cselekvéssel bizonyos viszonyokból, bonyodalomból, zavarból, homályból kibontakozik. Különbözik a kifejlődik igétől, mert ez betüszerént am. kifejlést eszközlő állapotba jő; amaz pedig am. oly állapotban szenved, melyben magát kifejteni kénytelen, pl. kifejlődik az ész különféle miveltségi eszközök által; kifejtődik valaki a néptömegből, midőn tolakodva, forgolódva szabadúl ki közőle. A kifejlődés tehát inkább más valaminek befolyása, a kifejtődés inkább magunk müködése által történik.