, KIMÉLET, (kéj-me-el-et) fn. tt. kímélet-ět, barm. szr. ~e. Bánásmód vagy a kedélynek azon nyilatkozata, magaviselete, mely a kímélés által mutatkozik. V. ö. KÍMÉLÉS. Kiméletből elhallgatni valaki előtt a reá vonatkozó kedvetlen híreket. Kimélettel lenni barátaink iránt.