, (kilenczed-fél) ösz. mn. Nyolcz és fél. Kilenczedfél óra am. nyolcz. és fél óra. Kilenczedfél forint am. nyolcz forint és fél, t. i. csak a kilenczedik a fél, önként értetvén, hogy a megelőzők, tehát nyolcz, egészek. E számolásmód számtan és észtan szerént helyesebb, mint a nem rég felkapott félkilencz, féltíz stb. mert a kilenczedfél annyit tesz, mint az elsőtől számítva azon szám, mely a sor szerént kilenczedik de ez csak fél, ezen népies számolás szerént: fél, kettedfél (v. másfél), harmadfél, negyedfél, stb. pl. óra. Mivel pedig kilenczedik mint fél, mint törtszám addig nem jöhet elé, míg nyolcz egész nem létezik, tehát kilenczedfél am. nyolcz egész és fél, nem pedig félkilencz, mely számtanilag am. kilencznek fele, azaz négy egész és fél, négy és fél. Az ily félkettő, félhárom stb. féle számítás vaktában átkapott németesség. Mikép lehessen ezen németes számítást akár a szám akár az észtannal egyeztetni, az nem a mi dolgunk. A magyar mindenféle mértékek számításában következetes, pl. nem mondja: félkilencz akó, itcze, félkilencz mázsa, font, félkilencz öl, láb, félkilencz röf, félkilencz mérő, félkilencz forint, hanem: kilenczedfél akó, itcze, mázsa, öl stb. Hasonló módot követ a többi számnevekben is.