, (ki-lő) ösz. áth. 1) Valamely rugalmas erő által bizonyos testet messze, kitaszít, kilök. A nyilakat íjjal lövik ki. Puskából, ágyuból golyókat kilőni. 2) Lövés által bizonyos testet helyéből kiüt, kiszakaszt. Kilőni valakinek a szemét. A czélból kilőni a szeget. V. ö. LŐ.