, v. ~KEREKIT, (ki-kerekít) ösz. áth. 1) Tulajd. ért. valamit kerekalakúan kimetsz, kifarag, kiformál. Kikerekíteni a hordó fenekét. Kikerekíteni a keréktalpat. Kikerekíteni a lepényt, pogácsát. 2) Valamely jószágot némely részek hozzávételével és toldásával mintegy kerekdeddé alakítni. 3) Átv. ért. valamely beszédet, mondókát összefüggőleg, helyesen, szögletesség nélkül kifejez. V. ö. KEREKÍT.