, (ki-ismer) ösz. áth. Valakinek belső tulajdonságait, hajlamait, tehetségeit stb. kitanulja. Hosszas társalgás után kiismerni valakit. Vagy többek között akár külső, akár belső sajátságainál fogva meg- v. felismer. Száz és ezer között kiismertem. Németesen használtatik némelyek által visszatérő névmással is: nem ismeri ki magát, azaz nem tudja hanyadán van, nem tudja hol v. hogyan v. kikkel van dolga.