, (ki-füstöl) ösz. áth. 1) Bizonyos tért, helyet füstölve valamely szagtól kitisztít. Kifüstölni a büdös szobát. 2) Füst által valakit vagy valamit kiűz valahonnan. A rókát kifüstölni likából. 3) Átv. ért. a kellemetlen vendéget, látogatót, bizonyos jelek, tettek által elmenésre kényszerít. Kifüstölni valakit a társaságból.
"Fegyver leszen pipámból,
S kifüstölöm szobámból."
Kisfaludy K.
V. ö. FÜSTÖL.