, (ki-fogás) ösz. fn. 1) Cselekvés, midőn valamit megfogva kiveszünk, kihúzunk valahonnan. Az árvíz által elragadt malom kifogására menni. 2) Az igás baromnak az igából vagy hámból kieresztése. Dél van, itt a kifogás ideje. 3) Az illető járandóság bizonyos részének kivevése. Valakinek bérét kifogás nélkül megadni. 4) Nyilatkozás, észrevétel, melyet bizonyos dolog ellen roszalólag, feddőleg, ellenmondólag teszünk. Micsoda kifogásod van ellenem? Nincs semmi kifogásom ezen oklevél ellen, am. érvényesnek, helyesnek találom. Váltókifogás, észrevétel, ellenmondás valamely váltó alakja vagy tartalma ellenében; különösebben valamely váltókereset ellen.