, (ki-fejezés) ösz. fn. 1) Cselekvés, mely által valamit kifejezünk. Valamely gondolatnak, új eszmének, homályos érzelemnek szabatos kifejezésén törni az eszét. 2) Magok azon jelek, vagy jegyek, melyek által valamit kifejezünk, milyenek a szavak, mondatok, arczvonások, taglejtések, vagy a zenészetben a hangok, a képzőmüvészetben a festékek árnyazata stb. Szabatos, világos, rövid kifejezés. Értelmes, homályos, kétes, gyanús kifejezés. Illetlen, izléstelen, parasztos kifejezés. A magyar toborzónak hősies, büszke kifejezése van. Buta, gőgös, vad kifejezésű arczkép. V. ö. KIFEJEZ.