, (ki-jut) ösz. önh. 1) Menve, járva kiér valahonnan v. valahova. Hosszas tévelygés után kijutottunk az erdőből. Kijutni a magas tengerre. 2) Bizonyos osztalékból az illetők közől mindenkinek jut. Minden munkásnak kijutott egy-egy pohár bor. Néha gúnyos ért. kijutott neki, neked, nekem stb. am. rosz osztalékot kapott; kikapta a magáét. V. ö. JUT.