, KIÁLLIT, (ki-állít) ösz. áth. 1) Valakinek meghagyja, megparancsolja, hogy valahová kiálljon. V. ö. KIÁLL. Az őröket kiállitani az utczaszegletekre. A csintalan gyermeket kiállítani az oskola közepére. 2) Fejenként kiválogat, kirendel. Kiállítani az ujonczokat. Kiállítani útcsinálásra a napszámosokat. 3) Átv. ért. valamit létre hoz, elkészít. A kereskedők számára, vásárra holmi gyári czikkeket kiállítani. 4) Átv. ért. mutatványul kitesz, kirak valamit. Évenként iparmüveket, és terményeket kiállítani. Némelyek helytelenül használják kibocsát helyett.