, (kez-el) áth. m. kezel-t. 1) Szoros tulajd. ért. valamit kézzel tesz, rendez, csinál. A dohányszedést, fűzést, öszverakást, osztályozást kezelni. A posztógyárban, ki a gyapjútisztítást, ki a fonást, ki a szövést, ki a festést kezeli. 2) Szélesb és átv. ért. valamivel bánik, valaminek rendbehozása, rendben tartása felől intézkedik, gondoskodik, rendelkezik. Valakinek ügyeit, jószágait, pénzét kezelni. Roszul kezelni az árvák pénzeit. Az iratokat kezelni.