, (kev-er-ěd-ik) k. m. keverěd-tem, ~tél, ~ětt. 1) Zavarás, forgatás által vegyűl, egyeledik. Keveredik a víz, ha tapogatnak benne. Keveredik a föld, midőn szántják. 2) Maga magát keveri valamibe, vagy: külhatás következtében visszahatás által bonyolodik valamibe. Bajba, perbe, adósságba keveredni. Tőrbe keveredni. Kötélbe, madzagba keveredni. A czérna, fonál összekeveredik. 3) Fölkeveredik a gyomor, am. émelyedik, hányásra készül. V. ö. KEVER és KAVARODIK.