, (ket-t-ed v. ket-t-ő-ed, csagataj nyelven: ikinds, törökül: ikindsi); számnév. Törzsöke: ket, melyhez nagyobb hangzatosság végett még egy t járulván, ed képzővel lett: ketted. V. ö. KÉT és KETTŐ. 1) Sort jelentő értelemmel bír, s a mai szokás szerént gyakran ik is járúl hozzá, de régen e nélkül divatozott. Megjegyzendő róla, hogy mint sorszám csak a tizesek, és magasabb számok után használtatik, pl. tizenketted éve mult; tízen alúl pedig másod v. második alakban fordúl elé, mert a sorozás így foly: első, másod (v. második), harmad stb. Miuden másod órában gyógyszert venni. Másod éve foly, hogy itt lakom. A könyv másod része. Másod magammal, magaddal, magával, azaz ketten. Másod ízben inteni valakit. Második harangszó. Az ik, a sor jelentésére vitetve, nagyobb határozottság és rámutatás végett kapott fel, mint ezen kifejezésekben is: Ő a szebbik, a jobbik, az okosbik. V. ö. ~IK, (3) és (4). 2) Jelent részt, és ekkor főnév gyanánt áll. Az egész t. i. egyed, a kétfelé osztott egésznek egy része ketted, a háromfelé osztott egészből egy rész harmad, a tízfelé osztotté tized stb. A jelen értelmü ketted nem veszen föl ik toldalékot. Ketted részt kapni valamiből, am. a kétfelé osztott egészből egyet. Kettedrétbe hajtani a papírívet, am. két egyenlő részre felosztva összehajtani. Az évnek tizenketted-része egy hónap, tehát akármelyik, pl. január, május, september. Ellenben tizenkettedik része a december, mennyiben t. i. itt nem mint részt veszszük, hanem a sort, melyben a többit követi. Íme ez is egyik alapok, miért veszik fel a sorszámok az ik toldalékot.