, (ke-esz v. ké- v. kéj-sz; így a régente állandóan divatozó készerít, kételen szókban is ,kéj v. ,kény helyett csak ké a törzs, mint száj is csak szá) mn. tt. kész-t v. ~et, tb. ~ek. Gyöke a kedélyre vonatkozó, különösen hajlamot, tevékenységi ösztönt, kedvet jelentő ke v. ké, melyből a tulajdonságot jelentő csangós esz (es, as, os, ös) képzővel lett ke-esz v. ké-esz v. kéj-esz s összevonva: kéj-sz, kész. Közel jár hozzá értelemben a régies igehatározó önkéjén v. önkéjént, ma: önként, melyben szintén a kéj szó a fő szereplő. Szabó Dávid ,készantag szót szintén ,kéjén szóval is értelmezi. 1) Tulajd. ért. aki valamire kedélyénél fogva, belső indulatból hajlandó, aki valamit kedvvel, örömest, önként teszen. Kész akarat, önkéntes akarat, mely nem huzódozik, nem vonakodik, ha tenni kell; kész akarva, azaz belső indulat ösztönzésére; kész kedvvel am. örömest, szivesen; kész nevetség, am. nevetséget gerjesztő, nevetési kedvet adó; kész vendég, ki nem vár meghivást, ki minden asztalhoz szereti törölgetni kését, tolakodó tányérnyaló; kész vevő, ki venni, vásárolni akar (Kauflustiger); kész bohó v. bolond, ki mindig hajlandó bohóczot, bolondot játszani; kész költő, verselő, ki nyomban, hevenyében vagy könnyüséggel költeni, verselni képes; kész kenyérevő, ki mindig étvágygyal bír; kész betegség, mi könnyen betegséget okoz: ez a gyümölcs kész betegség; a vénség kész betegség; kész koldus, kinek körülményei oly szükek, hogy akár mindjárt koldulni mehet; kész katona, ki legott fegyvert foghat. Kész szónok, ki a szónoki eléadásra képességgel bir. "Senki nem kész (aptus) Istennek országába menni, ki ereszti ő kezét az ekére és hátmegé néz. Tatrosi cod. Lukács. XI. 2) Átv. ért. a mi elkészült, amit legott használni lehet, mire várni nem kell, tehát mintegy önként ajánlkozik, kinálkozik. Kész pénz. Kész ruha. Kész épület. Kész ebéd, vacsora. Kész paripa, kocsi. Készből élni. Kész szolgája önnek. "Mondjátok a hivatalosoknak: Ím en ebédem kész. Én bikáim és en házi madarim megölettek és méndenek készek, jövetek a menyekezőbe. Tatrosi cod. Máté XXII.