, (kes-er-ű-öl) áth. m. keserűl-t. 1) Valamit keserűnek állít, olyannak tart, érez. Ezen ürmöst igen keserűlöm. A beteg keserűli az orvosságot. 2) Megkeserűl valamit am. keservesen megérez, megsirat. Ezt te még megkeserűlöd. 3) Sajnál, szán, megszán. "Keserűllek tiszta szívvel. Benigna asszony imakönyve. "Megkeserílé őtet és bevivé barlangjába. Pesti G. meséi. "Ne hagyjad hejában kérésemet! keserílj meg. Régi magyar Passió.
"De keserüljed ily kárunkat igen,
Vigasztalj minket: ne essünk kétségben.
Panaszkodó ének a XVII. századból. (Thaly K. gyüjt.).
"Útában sok jámbor őt kíséri vala,
Minden ember őtet keserűli vala.
Istvánfi Pál a XVI. századból.