, (kés-ěd-el-ěm-i) mn. tt. késědelmi-t, tb. ~ěk. Késedelemre vonatkozó, késedelemből származó. Késedelmi kamat, azon kár, melyet pénzbeli követelésekre nézve, származzanak azok akár kölcsönből, akár más jogczímből, az adós a követelőnek okozott késkedése által, azon pénzöszvegnek, melylyel tartozik, a szabott határidőben meg nem fizetése miatt. Például: valaki köteles volt volna valamely pénzöszveget január 1-sején megfizetni, s ezt nem tette, ha későbben fizet, vagy bepereltetvén, végrehajtás alá kerül, a fizetési idő (lejárat) vagy ilyen nem-létében birói megintés napjától, ha nem voltak is kamatok kikötve, úgynevezett késedelmi kamatok járnak. Az osztrák polgári törvénykönyv szerént ez a szokott kamatnál (mely záloggal biztosított követelésekben száztól öt, egyebekben hat) rendesen csekélyebb, t. i. száztól négy, és csak kereskedési s váltóügyleteknél, továbbá általán Triestben és Fiumeban hat. A magyar polgári jog szerént a fizetési határidő után is világos (azaz számszerént meghatározott) adósságban késedelmi kamatul a rendszerénti törvényes kamatnak van helye; s ha nem volt a fizetési idő megállapitva, birói megintés vagy perkezdés után.