, (ker-t-ész) fn. tt. kertész-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Széles ért. személy, ki kertet mível, ki kertben tenyésző növényekkel bánik, ki ültet, kapál, ás, nyes, oltogat, stb. Szorosb. ért. oly személy, ki a kertekkel való bánást mesterségesen vagy bizonyos müvészeti izlés szerént űzi. Konyhakertész, virágkertész, gyümölcskertész, díszkertész. Angol, franczia, hollandi izlésü kertész.