, (kereszt-járás) ösz. fn. 1) Általán a római katholikusoknál mindennemü ájtatosság, nyilvános könyörgés, melyet járva, s keresztet elűlhordozva szoktak végezni. V. ö. KERESZTÚT. 2) Különösen Urunk mennybemenetelének innepét megelőző három napon tartatni szokott könyörgési körmenetek. 3) A középkorban azon hadjárások, melyeket a keresztény fejedelmek a szentföldnek, különösen Urunk sírjának visszafoglalása végett tettek. Az ily hadjárásokra vállalkozott vitézeket keresztjel bélyegzették volt, melyet felső öltönyük balvállára tűztek.