, (ker-eszt-be), és KERESZTBEN, (ker-eszt-ben) igehatárzók, amaz szabatosabban e kérdésre felel: hová? (tenni, állitani stb.), ez pedig erre: hol? v. miképen? (létező). Oly vonalakba(n), vagy vonalba(n), melyek egymást általszegik. Keresztbe tenni egyik darab fát a másikra. Keresztbe rakni lábait. Keresztbe rakni a kévéket. Keresztben rakott deszkák, gerendák. Keresztben szőtt kelme. Keresztben állani a szekérrel az utczán. Keresztben metszett útak. Keresztben szántani, aratni, azaz a földet nem hosszában, hanem széltében véve.