, (ker-eng v. ker-en-eg) önh. m. kereng-tem, ~tél, ~ětt, htn. ~ni v. ~eni. Körvonalban mozog, jár. Különösen, vagy sarkán forog, vagy bizonyos középpont körül forogva jár, mozog, tánczol stb. Kereng a vér az erekben. Átv. ért. szájról szájra, kézről kézre megy. Az a hír kereng, hogy ... Hamisított pénzek kerengenek. Megkereng a Bécsi codexben áthatólag használtatik. "Tahát Eliachim megkerengé mind Izraelt. Judith. 4.