, (kép-ez-el-ő-d-ik) belsz. m. képzelőd-tem, ~tél, ~ött, htn. ~ni. 1) Képzeletekkel vesződik, bibelődik, foglalkodik. Holmi fényes jövőről képzelődik. Mondják kivált oly emberről, ki holmi kedvetlen, szomorú, ijesztő képeket alkot magának, milyenek a betegek, lépkórosok, félénkek, gyanúskodók. 2) A székelyeknél mintegy személytelenül am. tetszik, rémlik, rémzik. Nekem úgy képzelődik am. nekem úgy tetszik. Kriza J. Néhutt: képzik.