, (kép-es-ség) fn. tt. képesség-ět, harm. szr. ~e. 1) Azon tulajdonság, melynél fogva valamit képesint teszünk, különösen, mérséklet, bizonyos korlátok közti tartózkodás. 1) Valamire termettség, alkalmasság, tehetőség, vagyis azon tulajdonság, melynél fogva valaki tehet, rendelhet, végezhet valamit, rendelkezhetik valamiről. Szavazati képességgel birni. Végrendelkezési képesség. Képesség bizonyos hivatalra. V. ö. KÉPES.