, (kér-d-ěz-kěd-és) fn. tt. kérdězkědés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Gyakori, többszörös, ismételt kérdés, vagyis a kérdezés azon neme, midőn a tudakozódó az adott feleletekből is mintegy alkalmat veszen új meg új kérdésekre; mint a kutatók, törvényszéki vizsgálók tenni szoktak, vagy általán akárki, pl. utazó, midőn mindent tövéről hegyére akar tudni.