, kép et, harm. szr. ~e. Szabó Dávidnál s Molnár Albertnél eléforduló, de ma már teljesen elavult szó; am. szuró eszköz v. fegyver. Kép vasa Szabó D.-nál láncsa- v. dárdavas. Ezen szó ily értelemben s alakban magán áll nyelvünkben, rokon társak nélkül, miért legnagyobb valószinüséggel idegen származatúnak tarthatjuk. Vastaghangon rokon értelmű a szintén szurófegyvert jelentő kópja gyökével. Betű átvetéssel hasonló a dsidát jelentő lengyel pika szóhoz, mely ismét rokon a szláv pichnem (szúrok), a latin pungo, és a magyar bökök szókkal. Tehát ,kép e szerént am. bökő. Egyébiránt rokonságban látszik lenni mind ezekkel a magyar pikkely, átvetve kippely, mely a halnak pénzalaku szurós, bökős héját jelenti.