, (kény-el-ěm) fn. tt. kényelmet; harm. szr. ~e. Az emberi kényeket vagyis, a kedélynek kedves vágyait előmozdító és kielégitő állapot. Kényelemmel ellátott uri lak. Kényelemmel utazni. Sok kényelemmel kinálkozó vendéglő. A katonának sok kényelemről le kell mondania. A kényelem különösen oly tárgyakra vonatkozik, melyek a lakáshoz, ruházathoz, testnek mozgásához, nyugtatásához tartoznak, s az a czéljok, hogy a testre tetsző behatással legyenek.