, (kém-kő) ösz. fn. Általán kő, melyet valamely test állapotának, tulajdonságának kémlelésére használnak. Különösen arany- és ezüstmíveseknél, fekete, kemény, a tűzben olvadékony kőnem, melylyel az arany és ezüst fínomságát és valódiságát kémlelik. (Lapis lydius). V. ö. PRÓBAKŐ.