, (kellem-dús) ösz. mn. Kellemekben gazdag. Abban különbözik a ,kellemes-től főképen, hogy ezt mind személyről, mind dologról mondhatjuk, de a ,kellemdús kifejezést csak személyről és erre vonatkozó cselekvések és tulajdonságokról. Kellemdús nő, kellemdús társalgó. Kellemdús mozdulatok, arczvonások. Kellemdús magaviselet. De nem mondhatjuk: kellemdús út, kocsizás.