, (ki-aszott) ösz. mn. Minek nedvei, nyirkai kipárologtak, kifogytak, tehát száraz, igen sovány, műszeres életét vesztett, vagy veszteni indult. Mondjuk növényekről és állatokról egyaránt. Kiaszott füvek, virágok, kórók. Éhségben, nyavalyában, búban kiaszott emberek. Kiaszott mell, far, ülep. V. ö. ASZIK.