, (két-szěmélyěs) ösz. mn. 1) Két személynek való, két személyre készített; mivel két személy bánik. Kétszemélyes ágy. Kétszemélyes kocsiülés. Kétszemélyes furú, melyet ketten forgatnak. Kétszemélyes köböl, melyet két ember fog, visz. 2) Két személyből álló. Kétszemélyes bizottság; jobban: kétszemélyű.