, KÉKÜL, (kék-űl) önh. m. kékűl-t. A kékszinhez hasonló szinüvé lesz, vagy változik. Ajakai kékülnek. A szilva már kékül. Kékűlnek a hegyek. Derűl és kékűl az ég. A sok verés miatt megkékült a teste. Fojtogatás vagy fuldoklás közben elkékült az arcza.